A kormány kezdeményezte a nyáron esedékes helyhatósági választások év végére halasztását azért, hogy a várhatóan november végén sorra kerülő parlamenti választással egy időben tartsák meg a két megmérettetést. A belügyminisztérium által kidolgozott törvénytervezetet rendkívüli eljárással, úgynevezett felelősségvállalással, vagyis parlamenti vita nélkül fogadták el. Az ellenzéki pártok az alkotmánybíróságon támadták meg a jogszabályt, a támadás pedig sikert hozott az ellenzék számára.
- Mindenképp érdekes fejlemény, hogy alkotmányellenesnek minősítették a választások összevonását, s ennek ugyanúgy vannak előnyei és hátrányai, ahogy az egyszerre tartott választásoknak is voltak. A jelen jogállás szerint ennek értelmében június elején lesznek a helyhatósági választások, bár nem elképzelhetetlen, hogy az alkotmányellenességet egy egyszerű sürgősségi rendelettel meg lehet szüntetni. Egy biztos: ha júniusban lesznek a polgármester és helyi tanácsi valamint megyei tanácselnöki és tanácsi választások, az események felgyorsulnak az RMDSZ számára. Április elejéig be kell nyújtani a jelöltek listáját, ezt megelőzően pedig meg kell tartani az összes előválasztást. Azokban a pártokban, ahol egy íróasztal mellett dől el a jelölt kiléte, ott egyszerű a helyzet, az RMDSZ-en belüli demokratikus módszer azonban jóval több időt igényel - mondta el a Szatmár.ro kérdésére Csehi Árpád, a Szatmár Megyei RMDSZ elnöke.
A helyhatósági választások új időpontban való rendezése nem befolyásolja a győztes meghatározásának módját: a relatív többség dönt, tehát - példának okáért - az lesz a polgármester, aki az első és egyetlen fordulóban a legtöbb szavazatot kapja.